Kedves Olvasó!


A VITMIL blog ideiglenesen szünetel, további olvasnivalóért keresd fel Mili vagy Viteez blogját. Ha az előbbi linkek nem működnének, akkor ez biztosan fog: http://viteez.try.hu
javascript:void(0)

Keresés

testvér blogok

  • Új kezdet - Pénteken elkezdek dolgozni az új munkahelyemen. 6 év után felmondtam a suliban, és egy teljesen más területen próbálom ki magam.Több, mint egy hónapot várt...
    2 hónapja

2008. máj. 21.

meghallgattattam

a cím arra utal, hogy közel fél éve vadásztam munkahelyre, mikor is váratlanul jött egy lehetőség. egy teljesen más jellegű munka után érdeklődtem a work force-nál, és két percen belül elmondták, hogy nekem a másik munka kell, már kérték is az adataimat és küldtek az üzemorvoshoz... a munkahelyem sárváron van egy ipari központban, hogy konkretizáljam a dolgot, az Amtekban dolgozom két műszakban (6-14; 14-22) mint operátor (összeszerelő). Ha jól tudom, akkor lcd monitorok és tv-k, dvd-k vázát készítjük el. az eljárások között van préselés, körülvágás, sorjátlanítás, csapozás, meg még miegymás. kell kezelni a gépeket, a békákat (kézi targonca), a papírokhoz is érteni kell, főleg ha egyedül van az ember...munka közben lassan telik az idő, de mikor megyünk haza, már úgy érzem, hogy megint elszaladt egy nap. április 28-án kezdtem, és ha minden a tervezettek szerint alakul, akkor május 31-ig maradok. utána utazunk pécsre béluék esküvőjére. a munka leginkább a pénzért, az új ismerősökért és a tapasztalatokért éri meg. ha nem is fogok a későbbiekben békával vagy 150 tonnás gépekkel foglalkozni, akkor is még ott a lehetőség, hogy elmeséljem gyerekeimnek az itt szerzett élményeimet. több emberrel megosztottam, hogy keresztyén ember vagyok, hogy van egy férjem, akivel jó a kapcsolatom, és úgy hiszem, ezek példaértékűek és bizonyságtételek az emberek előtt. nagyon nagy a zaj, úgyhogy nem mindig lehet tudni, hogy valaki dühből kiabál, vagy egyszerűen közölni akar valamit:) ezekhez az emberekhez sok türelem kell, ezt itt lehet gyakorolni. az egyik nap egyedül dolgozom a gépnél, másik nap hárman vagyunk a szitában (festés), ahol egész nap higítót szagolok:), harmadik nap öten vagyunk és dobozolunk, zsírtalanítunk, úgyhogy elég változatos élet van ott. persze egész nap ugyanazt csinálni nem feltétlen érdekes. minden mást személyesen. összegzésként: hálás vagyok (hálásak vagyunk) Istennek, hogy talált nekem munkát, ami az Ő tervébe illik, és hogy új tapasztalatokkal gazdagodhatok! "Mert mindent Isten teremtett, mindent ő tart fenn, és minden őérte létezik. Övé legyen a dicsőség örökké! Ámen." Róma 11:36

2008. máj. 14.

jelentés jeliből

tartozom egy kis magyarázattal: a tej jó volt. sőt, repetáztam is belőle! és bontottam újat is, és abból is ittam! csak mostanában ezzel a programmal szórakoztatom magam, és ezért nem jut idő a blogírásra, mert ilyeneket csinálok: aztán még itt van az adóbevallás. miliével szerintem már elkészültem, az én papírjaimat meg valószínű elrontotta a cég, uh holnap viszem egy ismerőshöz átnézetni az egészet. remélem a héten elkészülök vele :) és akkor időrendben visszafelé egy kis beszámoló az elmúlt időszakról... mivel nem volt gyülis kirándulás, ezért meglátogattuk a jeli arborétumot. hogy hol van jeli? hát itt:
Nagyobb térképre váltás vasárnap este láttuk az egyik hiradóban, hogy most nyílnak a rhododendronok. az biztos nagyon szuper dolog, úgyhogy eldöntöttük a megnézésüket. két órás sorbanállás és 1700 Ft kifizetése után léphettünk be a parkba (a családi jegy 2200 ft, ami két felnőtt és két gyermek belépésére jogosít). a pénztár előtti sorbanálláshoz járt egy kis műsor is: két fickó pont előttünk verekedett össze :S kultúremberek módjára tépkedték egymás fülét. a rhododendronok milit jobban elkápráztatták, mint engem. nekem a arborétum többi része közel annyira érdekes volt, mint a sok nyíló virág. miért őrül meg néhány virágzó bokortól ennyi ember? vizet és kaját persze nem vittunk magunkkal így körülbelül két órát bírtunk ki, utána elkezdtünk éhezni és szomjazni. hazafelé még lesétáltunk a rába partjára rumban. a kirándulás után meg egy hirtelen elhatározásból (és a hajvágógép többszöri elátkozása után) mili úgy lenyírta a hajam, hogy most éppenhogycsak van :D ha sétálok az utcán, érzem, ahogy a meredő hajszálaim között cikázik a levegő :) munka szempontjából sem telt unalmasan az év 19-ik hete. új operációs eljárásokat kellett kidolgoznom. több napot dolgoztam vele, majd amikor már mindenki leokézta, hogy jólvan, így jó lesz, akkor egy (külsős) ember egy mondattal áthúzta az egészet... de sebaj... majd lesz más, amivel ismét lehet küzdeni :) jut eszembe, milit megmegkérem, hogy ő is írjon pár sort az újdonsült munkahelyén átélt élményeiről. egyéb kategóriában érdemes még megemlítenem, hogy én megmondtam: először ezt, aztán meg itt van ez. és, hogy ha szombathelyen a paparazzi clubban esztek egy pizzát, ne higgyjétek el az étlapon szereplő árakat. ugyanis az étlapon 650 egy pizza, a valóságban meg 800-900 ft (csak, hogy ne gondoljon minket senki naívnak, gyanús volt az étlapon szereplő ár, de azt gondoltuk, hogy biztosan azért ennyi, mert kicsi a pizza. méret nem volt az étlapon feltüntetve.) mellesleg meg állagra és ízre tesco-s mirelit pizza... ünnepekből is kijutott az elmúlt időszakra. voltunk pécsen bélázni, mamus és papus házassági évfordulóját megünnepelni, robcsinál szülinapoztunk és vasárnap hazafelé még apuhoz is beugrottunk egy születésnapra. de mivel most már kezd hosszú lenni a bejegyzés, és én is fáradok, ezért beszéljenek helyettem a képek: