szokásos szombatnap szokatlan dolgokkal

tegnap megintcsak jó korán, hajnali négy órakor keltünk milivel, hogy időben útrakelhessünk az annyira szeretett minden szombatunkat lekötő vámügyintéző tanfolyamra. de éppencsak hogy kitettük a kerekeink a városból stopposok hadába ütköztünk. egy békazöld nissan micra mellett hadonásztak az emberek. én azt hittem, hogy majd segíteni kell valamit megszerelni, vagy elvontatni őket a legközelebbi településre, de nem. egészen veszprémig csatlakoztak hozzánk. ott viszont az egyik stoppost majdnem úgy kellett kitenni a kocsiból, olyan jóízűen aludt. szerintunk csak a kiszállás után tért igazán magához. körülbelül háromnegyed órával a tanfolyam kezdete előtt érkeztünk meg budapestre. így nekiláttam a héten mellőzött 40 feladatos dolgozat kitöltéséhez. 4 feladatot sikerült kitölteni (kettőt mili csinált meg, mert én közben meguntam, és inkább újságot olvastam), ebből kettő lett jó (mili-viteez házi vámtarifa rangadó 1:1) az előadás szokásosan telt: amikor éppen ébren voltam -és nem éber révületben-, akkor egész érdekes volt. el szoktam gondolkodni azon is, hogy mi lett volna, ha azokat a dolgokat, amiket most tanulok, már akkor tudtam volna, mikor középiskolás voltam. érdekes ez a vámtarifa dolog, hogy minen létező dolgot be lehet tarifálni, és hogy micsoda áruismeret szükségeltetik ahhoz, hogy valaki jól tudjon tarifálni. mert hiába ismeri valaki a TARIC-ot, attól még nem biztos, hogy tudja, hogy mi az az elkészített sajtfondü. bizony-bizony, tarifa szempontjából nem a sajtokhoz tartozik a 0406 90 99-es vámtarifaszám alá, hanem a 2106 90 98-as vámtarifaszám alá tartozik, mint másutt nem említett élelmiszer-készítmény. a tanfolyam végeztével még az indulás előtt beletöltöttem a pénteken már megvásárol hajtóműolajat a skodába. sokkal csendesebb lett a váltó. majd egy liter olajat bele tudtam tölteni :S mili meg kiolvasta az összes újságot ami nála volt. elindultunk haza. székesfehérvárig minden szépen és jól is telt, ám a 8-as úton a székesfehérvár vége tábla környékén egy nagyon csúnya balesetnek lehettünk szemtanúi: két autó frontálisan összeütközött. szörnyű látvány volt a kisgyermek a gyerekülésben, a nő vérző fejjel, amint emelik ki az autóból, de mindezeken felülkerekedett az egyik autó sofőrje, aki tiszta véresen be volt szorulva a volán mögé és kapálózott. iszonyú látvány volt. mi már vagy öt perce álltunk ott, mikor kicsit megindult a sor a baleset mellett, és mi is el tudtunk húzódni mellettük. a tűzoltó meg még csak ezután ért ki a helyszínre, a visszapillantó tükörben láttuk. nyomasztó hangulatunk lett egy kicsit. egy év alatt ez a harmadik balaeset, ami vagy közvetlen előttünk történik, vagy benne vagyunk az első 5-7 autóba, ami a helyszínre érkezik. vagy több baleset van, vagy én vezetek ennyivel többet? a világhálón így számolnak be a balesetről: fehervarradio.hu langlovagok.hu aki szörnyűlködni akar, az itt megteheti: langlovagok.hu körülbelül fél ötre értünk haza, de én még hivatalos voltam egy futárvacsorára körmendre. persze félúton kisunyomnál egy árokbabolrult alfa romeo miatt volt forgalomelterelés. jó volt este hazaérni, bebújni az ágyba mili mellé és hálát adni istennek, hogy megőrzött bennünket...