születés - elmúlás - s a kettő közti lebegés
jó régen írtunk már a blogra milivel, így jónéhány bepótolni valónk van, ezért csak a legfontosabb eseményekről teszünk említést: múlt hét pénteken hajnali három órakor született hat kisdegu! igan, nagyszülők lettünk :) mikor még ébren voltunk hajnalban, csak két 'kisbéka' volt, de reggelre született még négy. szóval, nem kövér volt a degu, hanem állapotos. de mégnagyobb meglepetés volt, hogy hétfőn a nagylány degu is szült egy kisdegut! nem kis teljesítmény volt tőle, hiszen sokat betegeskedett, majdnem ivartalanítani is kellett. a szomorú dolog ebben az, hogy szegény egyke kisdegu nem élt tovább három napnál: ma délelőtt elpusztult. nem tudjuk pontosan, csak sejtjük, hogy mi történetett: vagy eleve nem volt életképes a sokat betegeskedő anya miatt, vagy megfulladt. még majdnem meleg volt, mikor rátaláltunk a ketrecben: mozdulatlanul feküdt a szalma közözz, csak a szene látszott ki. elvittem a munkahelyre, s eltemettem. egy nagy kő alatt találtam neki nyugvőhelyet, aminek a tövében hangyaboly van. így talán hamarabb visszakerül az élet körfotgásába. a kislány degui jól vannak, van köztük egy nagyon eleven is, amelyik állandóan felfedezi a ketrecet. a többiek inkább összebújva alszanak a fészekben. volt kitől örökölnie ennek az izgága degunak a mániáját, hiszen az anya is állandóan átrendezi a ketrecet. a hatosikrekből egy degunka van most látható problémája: az egyiknek nem nyílt még ki az egyik szeme, és állandóan a lábával vakargatja. ma vettem észre a problémát, mert eddig nem nagyon piszkálgattuk őket. főztem kamillateát, azzal megborogattam egy kicsit a szemét, mint ahogyan a csipás macskáknak szokták. ki is nyílott a szeme. szerintem holnap megismétlem a műtétet... degukhoz még egy sztori: összeverekedett a két lány, én meg benyúltam közéjük, így elkaptam egy deguharapást, emiatt vasárnap tetanuszon voltam a markusovszky kórházban. röhej, hogy ha nincs orvos ismerőse az embernek, akkor két és fél óra alatt sem jut tetanuszhoz, ha meg van, akkor öt perc alatt készen van az egész. nem a levegőbe beszélek, kipróbáltam mindkét verziót... a vámos tanulással nem állok valami túl jól. eddig annyira jutottam, hogy összerendeztem a tételeket. az a baj, hogy több projectet futatok egyszerre megint: adatbáziskezelés tanulás, elvállaltam egy kiadványszerkesztést nyomdábavitelig, milivel elkeztünk egy hitmélyítő tanfolyamot, eközben még készül a gruibingeni beszámoló, és ugye befutott a deguproject is... nos, hát valahogy így állunk most...
